„Vajon szenvedélybeteg vagyok úgy, hogy nem is tudok róla?”

Vannak olyan szenvedélybetegségek, amelyek nincsenek annyira a köztudatban – vagy azért, mert az elmúlt pár évtized technológiáihoz köthetők (internetfüggőség, játékaddikció), vagy azért, mertkevesebb embert érintenek.

Ettől mégvalósak és pusztítanak:

• internetfüggőség
• gyógyszeraddikció
• túlevés
• munkafüggés (workaholism)
• társfüggőség

Így ismerd fel a szenvedélybetegséget

Szinte bármilyen viselkedésmód átcsaphat szenvedélybetegségbe, ha az alábbiak igazak rá:

1. Kicsúszik a kezedből az irányítás és eluralja az életed, a viselkedésed és a gondolataid. Tipikus példa, hogy mindenáron úgy szervezed a napjaidat, hogy a szenvedélyeddel élni tudj (mert idegessé tenne, ha nem férne bele).
2. Mértéktelenül csinálod.
3. Korábban fontos dolgokat áldozol fel azért, hogy az adott viselkedést folytathasd. Például feladod a kapcsolataid, elhanyagolod a higiéniád, feléled a félretett pénzed azért, hogy a szenvedélyeddel élhess.

Ha bizonytalan vagy, hogy szenvedélybetegséged van-e, akkor foglalj nálam 1 órát – az első órád ingyenes és objektív szemmel segítek felmérni, hogy a viselkedésed mögött egy szenvedélybetegség húzódik-e meg.

Utad a függőségbe – és vissza belőle

Lehet, hogy most azt gondolod, hogy a függőséged egyedi – és részben igazad van, mert a te történeted csak a tiéd.

Viszont minden függőségi út ugyanazokat az állomásokat érinti:

1. Elkezdünk valamit, amit élvezünk (pl. dohányzás, ital, játék, drogok, szex, internet). Ha tudjuk, hogy a szer vagy tevékenység addiktív, akkor is meg vagyunk győződve arról, hogy mi kivételek leszünk.
2. Észrevétlenül nőnek az adagok.
3. Amikor elkezd derengeni a függőség, bagatellizáljuk a problémát („jó, azért ANNYIT mégsem iszom” és hasonlók).
4. Elkezd az életszínvonalunkra rámenni a használat: túl sok pénz, túl sok idő, talán már az egészség is romlik, a kapcsolataink megszenvedik, a céljaink elporladtak.
5. Eljön az a pont, amikor be kell ismerni, hogy függők vagyunk. Ez általában valamilyen krízishelyzetben jön el, amikor már sehogyan nem lehet letagadni, hogy kicsúszott az irányítás a kezünkből.
6. Megpróbáljuk letenni a függőséget. Jönnek a fogadalmak, az ígérgetések, a csökkentett használat, a „holnaptól nem”, a „januártól nem”.
7. Visszaesünk.
8. Megint megpróbáljuk. Akaraterő, nikotintapasz, elvonók, pszichológus, akármi más.
9. A visszaesés és újbóli próbálkozás megismétlődik párszor.
10. Legyőzzük a függőséget és szabaddá válunk.

Ezt az utat végigcsináltam már párszor személyesen is. Emellett több ezer függővel kerültem kapcsolatba és elmondhatom: akármilyen erős függőségből ki lehet mászni – nem könnyen, nem azonnal, de bármiből ki lehet jönni.

Mennyire veszélyes a szenvedélybetegség?

Az internetfüggőséget vagy épp a workaholizmust sokan nem veszik elég komolyan, mert ezeket nem lehet úgy túladagolni, mint pl. a heroint vagy az alkoholt.

De a hosszú távú következmények ugyanolyan pusztítók.

A szenvedélybetegség egy vonathoz hasonlít, ami egyre gyorsabban száguld és úgy érzed, hogy nem tudsz leszállni róla. A legsúlyosabb gond az, hogy elveszi a szabadságod, így az életedet nem te éled, a döntéseket nem te hozod: „utassá” válsz a saját életedben, akit a szenvedélybetegség rángat.

Ugyanilyen súlyos gond az, hogy idővel leépíti a kapcsolataidat, rombolja az egészségedet és szétszedi a személyiségedet. A súlyos munkafüggés tipikus következménye egy szívroham, az internetaddikció képes gerincpanaszokat okozni és így tovább – tehát bár a függőséged tárgyát nem tudod túladagolni, hosszú távon a mellékhatások mégis leépítenek.

Valószínűleg az egészségügyi kockázatokkal tisztában vagy és épp azért olvasod ezt az oldalt, mert a megoldást keresed.

„Miért nem tudtam eddig leszokni?”

Akutatások, a tapasztalatok és a szakirodalom mind afelé mutatnak, hogy a szenvedélybetegségek összetett agyi rendellenességnek, melyek kialakulása lelki eredetű.

Ezt úgy értsd, hogy bár van genetikai hajlam, de a hajlam nem egyenlő az ítélettel. Képes egy függőségekre hajlamos ember számára különösen veszélyes szerhez vagy viselkedéshez nyúlni úgy, hogy ne alakuljon ki függősége, míg egy amúgy nem hajlamos embert vákuumként szippant magába a szenvedélybetegség.

Ezért csak úgy lehet hatékonyan és tartósan kezelni, ha ezt a lelki eredetű hiányt megérted… majd pedig befoltozod. A szenvedélybetegség mindig egy mélyebb probléma tünete.

A legtöbb leszokási kísérlet azért fullad kudarcba, mert tisztán akaraterőből próbálják megoldani úgy, hogy a függőség kialakulásának hátterét nem kezelik.

Nem állítom, hogy a lelki háttér megértése egyszerű, könnyű vagy épp fájdalommentes, mert nem az. Komoly önismereti munka, amelyet a legkönnyebben tanácsadóval együtt végezhetsz el (mert ő segít, hogy a szinte elkerülhetetlen hibák a lehető legkisebbek legyenek, illetve mindig irányt mutat és erőt ad).

De van jó hírem: minden függőségből ki lehet jönni.

Próbáld ki az online függőségtanácsadást (az első alkalom ingyenes és elköteleződés mentes)

Egy függőség legyőzése nem tisztán az akaraterőn múlik: az út önismerettel, célkitűzésekkel, küzdelmekkel és sokszor bukásokkal teli éslegalább hónapokig tart.

A leszokási esélyedsokszorosára növeli az, ha egy szakértő fogja a kezed és vezet az úton.

Még kényelmesebb, ha a tanácsadást online csinálod, mert nemcsak az ilyenkor gyakori szégyenérzet és gát nincs jelen, hanem könnyebben az életedhez tudod igazítani. Ez pedig kulcs a leszokásban, mert így nem fogsz egy túlóra vagy váratlan esemény miatt kiesni a programodból.

Már csak 7 szabad helyem van.

A legelső óra egy kötetlen ismerkedés, amely során megbizonyosodhatsz arról, hogy szimpatikus vagyok-e neked. Ez az alkalom ingyenes.

Így szokj le az ivásról

  Az alkohol a legalattomosabb drogok egyike.

Először csak randira hív. Néha ott alszik nálad. Aztán ott hagyja a fogkeféjét, van saját törölközője.

Már nálad lakik, de még nem tűnik fel, hiszen látszólag minden rendben van.

Az alkoholfüggőség viszonylag lassan és „fű alatt” alakul ki, a legtöbb alkoholista sokáig rendben tudja tartani az életét: jól teljesít a munkában, igazán nagy családi problémák sincsenek, még egészségügyi panaszokat sem tapasztal.

Ráadásul a legtöbb alkoholista nem úgy néz ki, ahogy elképzelnéd. Nem „lepukkantak”, hanem például tiptop cégvezetők, irodisták, kellemes beszédű tárgyalópartnerek. Ha kezet fogsz velük, nem tudnád megmondani, hogy masszívan isznak.

Lehet, hogy a tükörbe nézve nem egy olyan ember néz vissza rád, akit alkoholistának gondolsz. Lehet, hogy az életed is rendben van, miközben a háttérben a függőség spirálja egyre mélyebbre ránt – ha hagyod neki.

Először válaszold meg a legfontosabb kérdést:

Alkoholista vagy?

Minél több állítás igaz rád az alábbiakból, annál valószínűbb, hogy gondjaid vannak az alkohollal.

• Berúgsz akkor is, amikor egyébként nem akartál volna.
• Ha szóba hozzák az alkoholt, hevesen tagadod, hogy bármi problémád volna.
• A környezetedben többször szóvá tették már, hogy lehet, hogy túl sokat iszol.
• Nem emlékszel arra az időre, amikor több hétig (vagy hónapig) nem ittál semmit.
• Minden héten többször iszol.
• A reggeleidet egy itallal kezded.
• Ha elkezdtek inni, úgy érzed, hogy bármeddig tudnád folytatni (és nem bírod abbahagyni).
• Néha bűntudatot érzel, hogy már megint iszol.
• Hobbit, sportot, kikapcsolódást hagysz abba, amiket korábban élveztél.
• Elfelejted, hogy mit csináltál ivás közben.
• Rád tör az alkohol utáni sóvárgás.
• Úgy érzed, alkohol kell a szórakozáshoz – vagy ahhoz, hogy ki tudj kapcsolni.
• Egyedül is iszol.
• Erősen ingadozik a hangulatod.
• Olyan dolgok is irritálnak, amelyek korábban nem.
• Próbáltad visszafogni az ivást (sikertelenül).

Ha elég sokáig iszol, az alkoholizmus elkerülhetetlen

Nézd, 36 éven át ittam alkoholt: könyvet tudnék írni arról, hogy milyen kifogásokkal próbáltam megmagyarázni magamnak (és a családomnak) azt, hogy nincsenek alkoholproblémáim… vagy hogy nem iszom annyira sokat… vagy hogy nekem erre szükségem van.

Tény: az alkohol kimagaslóan addiktív.

Ha elég gyakran és elég sokat iszol, akkor függőséget alakítasz ki. Itt nincsenek kivételek, ez ugyanolyan biológiai tény, mint az, hogy ha megáll a szívünk, akkor meghalunk.

Igen, én is azt hittem, hogy én leszek a kivétel, illetve bármikor le tudom rakni. Csak azután tudtam elkezdeni a gyógyulást, hogy beláttam azt, hogy gondjaim vannak az alkohollal.

A legelső lépés a gyógyulásodban az, hogy tudatosítsd magadban: „lehet, hogy alkoholproblémáim vannak”.

Lehet, hogy ezt a mondatot félsz kimondani, mert olyan végzetesnek tűnik. Én is azt éreztem, hogy ha kimondom, azzal valahogy valóságosabbá teszem.

Aztán arra is gondoltam, hogy ez gyengévé tesz engem.

Végül rájöttem, hogy az alkohollal nem az a legnagyobb gond, hogy lerombolja a kapcsolataimat, elszívja az erőmet és szürkévé teszi az életemet (a végén már egyik hobbim se érdekelt és nem voltak igazán céljaim)… nem is az, hogy méregként pusztítja a testem…

…hanem az, hogy elvette a szabadságomat.

Nem én döntöttem el, hogy mikor és mennyit iszom (vagy iszom-e egyáltalán), hanem robotként toltam be a tüskéket, robotként ittam a borokat, robotként döntöttem be az üvegeket. Rab voltam.

Ám amikor kimondtam, hogy „nekem problémáim vannak az alkohollal”, akkor elkezdtem visszanyerni a szabadságom. Felismertem, hogy nem sorsszerű az, hogy iszom, hanem egy probléma, amin tudok változtatni.

És évek óta nem éreztem magam olyan erősnek, mint akkor.

Nem a te hibád, ha eddig képtelen voltál beismerni az alkoholproblémáidat

A jelenlegi kultúránk arra épül, hogy a hibáinkat letagadjuk és tökéletes kirakatemberek legyünk.

• Instagramon mindenki álomnyaralásokról rak ki képet.
• Mindenki sikeres a munkájában.
• Irigylésre méltó kocsik, házak, testek, családi életek, ékszerek és életkellékek.

Ilyen környezetben nagyon nehéz elismerni azt, hogy bármivel problémánk van.

Nekem is komoly önismereti munka volt megértenem azt, hogy nem akkor vagyok erős, ha nincsenek problémáim. Mindenki tele van problémákkal. Az igazán erős emberek felismerik a problémákat… majd elkezdik megoldani azokat.

Ha ezt az oldalt olvasod, akkor biztos vagyok benne, hogy te is egy erős ember vagy – máskülönben nem gondolkoznál azon, hogy vajon túl sokat iszol-e.

Mi történik a testeddel, ha lerakod az alkoholt?

Gyakorlatilag újjászületsz:

• több energiád lesz
• jobban fogsz aludni
• éveket fiatalodsz (kitisztul a bőröd és helyreáll a vízháztartásod, emiatt a kinézeted is megfiatalodik)
• valószínűleg ledobsz pár kilót
• javul a memóriád
• visszanyered azt a fókuszt, amit most az alkohol felhője beborít
• újra lesz életkedved (célokat kitűzni, hobbikat űzni és úgy általában élni)
• kevesebbszer leszel beteg (mert megerősödik az immunrendszered)
• nyugodtabb leszel (eltűnik az a sokszor megmagyarázhatatlan idegességed)
• várhatóan tovább élsz (csökken a rákos megbetegedések kockázata)
• javul a vérnyomásod (ha gyakran fáj a fejed, valószínűleg megszűnik)

És ne feledd azt a mellkasodat szétfeszítő büszkeséget se, amit akkor érzel, ha végre ledobtad magadról az alkohol rabláncait. Tapasztalatból mondhatom neked: jobban süt a napfény, finomabb illata van a kedvenc ételeidnek és szebbé válik a szeretteid mosolya.

Olyan érzés, mintha elmúlt volna az a fájdalom, aminek a létezéséről sem tudtál.

Olyan, mint hosszú fuldoklás után az első adag friss levegő.

Olyan, mintha visszakaptad volna az életet. Mert erről is van szó.

„Ha ez ilyen könnyű lenne”

A vágyott élet és a jelenlegi állapotod között ott tornyosul a küzdelmes út: az alkohol lerakása.

Egyáltalán nem baj, ha ezt most ijesztőnek tartod. Ez is azt mutatja, hogy tisztában vagy azzal, hogy milyen herkulesi dolog egy függőségtől megszabadulni.

Talán az agyad mélyén sutyorog a kétely, hogy vajon képes vagy-e rá. Az sem segít, hogy feltehetőleg ismersz olyan függőket (nem feltétlenül alkoholfüggőt, hanem bármilyet), aki „varázsütésre”, „egyik napról a másikra”, „csak úgy” lerakta a használt szert.

Nekem ez az „egyik napról a másikra” felfoghatatlan gondolat volt.

Többségünknek nem megy varázsütésre. Mégpedig azért nem, mert egy szenvedélybetegség leküzdése nem pusztán az akaraterőn múlik – még akkor sem, ha jólértesült ismerősök szerint „csak le kell rakni”. Ja, ha az olyan egyszerű volna.

Az alkoholt csak úgy tudod lerakni, ha:

• találsz egy módszert, ami betonbiztos és akkor is ellöki tőled a piát, ha épp elfogyott az akaraterőd
• le tudod győzni a brutális sóvárgást
• mentálisan megküzdesz azzal a gondolattal, hogy nem kell alkohol a szórakozáshoz, a munkához, a stresszoldáshoz (és úgy általában az életedhez)

Ezért nem adok neked egy „10 lépésben szokj le az alkoholról” című listát, mert korábban már megpróbáltál ilyen lépéseket végigcsinálni és nem sikerült.

Helyette sorstársamként nyújtom neked a kezem és egy olyan online függőségtanácsadást nyújtok, ami végigkísér téged az úton egészen addig, amíg őszintén ki tudod mondani, hogy leraktad az alkoholt.

Az első órád teljesen ingyenes. Foglalj egy időpontot és kezdjük el megírni az alkoholmentes életed sikersztoriját.

Hogyan éld túl a drogfüggést (és szokj le örökre)?

 Tudod, mi a legijesztőbb?

A drogfüggőség annyira normálisnak tűnik. Akár a saját függőségeimre nézek, akár a munkám során megismert több ezer szenvedélybeteg történetére gondolok, egyik sem az a fordulatos és drámai rémmese, amit a legtöbb ember csak a filmekben lát.

Túlságosan normális.

És túlságosan ártatlanul indul, utána túl sokáig hisszük azt, hogy bármikor le tudunk vele állni, mert túl sokáig tudjuk megmagyarázni magunknak azt, hogy miért van szükségünk a következő adagra (és mindegyik érv annyira jól hangzik!).

Mintha felszállnál egy vonatra anélkül, hogy tudnád, mire váltasz jegyet

Észre sem veszed, hogy elindul.

Fel sem tűnik, hogy kigördül az állomásról.

Olyan finoman gyorsít, hogy a tested nem érzi a gyorsulást.

Kinézel az ablakon és rádöbbensz, hogy már ismeretlen tájakon száguld veled a vonat. Nem tudod, hol a következő megálló, leugrani pedig nem mersz róla. Tehetetlennek érzed magad, miközben folyamatosan csörög a telefonod – a szeretteid azok, akik arról győzködnek, hogy csak le kell ugrani róla.

De ők nem tudják, milyen szélsebesen robogsz a semmibe.

És mi történik, ha leugrasz? Elhagyna a vonat és egyedül maradnál egy olyan tájon, ahol még életedben nem jártál. Ezért egyelőre a vonaton maradsz, magad mögött hagytad a régi ismerősöket és már csak azokkal beszélsz, akik veled egy fülkében vannak. Ők megértenek és ugyanoda utaztok.

Meddig szól a te jegyed?

Mikor és hol szállsz le a vonatról?

Drogfüggő vagy?

Minél több állítás igaz rád az alábbiak közül, annál valószínűbb, hogy drogfüggő vagy.

• Egyre nagyobbak az adagjaid
• Bárhová mész, mindig meg kell tervezned, hogy van-e nálad elég szer, hol és hogyan fogod használni – és ha nincs, akkor honnan tudsz szerezni
• A nyaralásokra rémülettel gondolsz, mert bizonytalan vagy, hogy tudsz-e használni
• Limiteket szabsz magadnak, de nem bírod betartani őket
• Furcsán, rosszul vagy épp üresnek érzed magad, miután a drog kiürült
• Sóvárogsz, hogy újra használd
• Szóvá teszik az ismerőseid, hogy kicsit betegnek, sápadtnak (stb.) tűnsz, rákérdeznek, hogy vajon beteg vagy-e
• Rosszul alszol (túl sokat vagy túl keveset)
• Pénzügyi gondjaid vannak, rengeteg pénzed drogokra megy el
• Számolod vissza a napokat a következő alkalomig, amikor újra használod
• Érezted már azt, hogy bármit megtennél, hogy pénzhez vagy droghoz juss
• Ha valaki rákérdezett vagy csak szóvá tette, akkor letagadtad a drogfogyasztást, kevesebbet vallottál be
• Elvonási tüneteid vannak
• Nem emlékszel arra az időszakra, amikor nem használtál drogokat – olyan távolinak tűnik, mintha egy másik élet lett volna
• Egyre kevésbé vagy aktív, elhagytad a hobbijaidat, nem tervezel
• Érezted már tehetetlennek magad és használtál akkor is, amikor megfogadtad, hogy nem
• Bűntudatot érzel, ha a drogokra gondolsz
• Megpróbáltál leszokni, de nem sikerült

Tudod, mi hiányzik az életedből?

Lehet, hogy még nem tudsz pontosan rátapintani, de érzed, hogy „valami nem oké”.

Több ezer függővel kerültem már kapcsolatba, akik teljesen eltérő szereket teljesen eltérő ideig teljesen eltérő(nek látszó) okból használtak.

Mégis volt egy közös pont, ami mindannyiukat összekötötte. A szerhasználat fő motivátora az volt, hogy végre teljesnek érezték magukat, mert megkapták azt az örömet és kielégülést, ami addig életük valamely területéről hiányzott.

A sikeresen leszokók mindegyike azt mondja: „végre megtaláltam a belső békém”.

Lehet, hogy te nem ilyen szavakkal fogod mondani. Lehet, hogy ki sem fogod mondani. A lényege mégis ez lesz.

Minden függőségnek valamilyen lelki oka van és azt kell kezelned, ha szeretnéd sikeresen abbahagyni – minden más csak tüneti és időszakos kezelés.

Én nem foglak tudni meggyőzni téged

Talán arra számítottál ezt az oldalt megnyitva, hogy győzködni foglak, esetleg ugyanazokat az érveket mondom majd, mint a környezeted.

Láthatod, hogy nem győzködlek. Csak te tudod eldönteni, hogy mikor szeretnél leszokni – és az én dolgom az, hogy amikor ezt a döntést meghoztad, akkor online függőségtanácsadás keretében megnöveljem a leszokásod sikeresélyét.

Nincs az a tapasztalattömeg, amivel akaratod ellenére meggyőzhetnélek – az addiktológiai szakirodalom és a saját tapasztalataim is azt mondatják velem, hogy kizárólag te tudod kinyújtani felém a kezed.

Minden függőségből ki lehet jönni

A leggyorsabban száguldó vonaton is behúzhatod a féket, fokozatosan lelassíthatod és visszaküldheted a pályaudvarra.

Minden függőségből ki lehet jönni – még akkor is, ha ez most a leghihetetlenebb gondolatnak tűnik is.

Az viszont tény, hogy egy nehéz út kezdetén vagy. A jó hírem, hogy végigkísérlek az úton, ha szeretnéd, mert így:

• minden erőddel koncentrálhatsz a függőséged legyőzésére (és nem neked kell kitapogatnod az utat, mert szakértőként segítek neked)
• mindig tudsz beszélni valakivel, aki megért téged (több saját függőségemet kezeltem sikeresen)
• mindig látni fogod a következő lépéseket
• nagyobb az esélyed a sikerre (ha kell egy kis akaraterő, akkor kölcsönadok az enyémből)
• biztonságosabb

Az utolsó pont kiemelten fontos: vannak olyan szerek, amelyekről nagyon veszélyes a leszokás és felügyelettel kell csinálni (ilyen pl. az alkohol és a benzodiazepinek). Ha bármikor úgy látom, hogy más szakértőt be kell vonni a biztonságod érdekében, akkor ezt fogom javasolni.

Az online függőségtanácsadás során maradhatsz teljesen névtelen és az arcodat sem kell megmutatnod. Több szenvedélybetegségem is van: első kézből tudom, mennyire érzékeny dolog a függőségeddel szembesülni és megküzdeni vele.

Nézd meg ingyen és elköteleződések nélkül, hogy szimpatikus vagyok-e neked

Egy dolog a szakértelem, de ugyanolyan fontos a szimpátia: csak akkor segíthetek neked, ha utóbbi is megvan, mert ez a bizalom alapja.

Egyeztess egy neked megfelelő időpontot egy online videóhívásra (mely során maradhatsz névtelen és az arcodat sem kell megmutatnod).

Még 7 szabad hely van.

Ezért nem tudtad még abbahagyni a dohányzást

Biztos vagyok benne, hogy gondoltál már a leszokásra.

39 évet dohányoztam. Bennem és az összes dohányos ismerősömben közös volt, hogy újra és újra le akartunk szokni.

Meg is próbáltuk egyszer, kétszer, háromszor és sokszor, hogy újra és újra rájöjjünk, milyen pokoli nehéz.

Ekkor jön az a dühös gondolat: „miért nem tudok leszokni?” Talán arra gondolsz, hogy ez nem is lehet annyira nehéz és mintha veled lenne valami baj. Mintha túl gyenge lennél hozzá. Hiszen ez csak egy szokás, nem?

A nemdohányos ismerőseid nem fogják megérteni, hogy milyen küzdelmet jelent a leszokás. Ezt nem vádlón mondom: aki szeret téged, az segíteni akar, csak nem feltétlenül tudja, hogyan. A „csak rakd le” és „nem is olyan nehéz” lepereg rólad, mert…

…de, olyan nehéz.

Ezért alakult ki a függőséged

Amikor rágyújtasz, a nikotin 10-20 másodpercen belül eljut az agyadba és a nikotinreceptorokhoz kapcsolódik – ez kulcsként nyitja ki a dopaminraktárakat és agyadat elárasztja a „jutalomhormon”.

Vagyis rágyújtani jó érzés.

A nikotin pár perc után kiürül a véráramodból és ahogy telik az idő, az agyad elkezdi kívánni a friss dopaminlöketet. Jön a következő cigi.

És a következő.

A következő.

Slukkról slukkra alakítod át az agyad: egyre több nikotinreceptort építesz ki, ezért egyre erősebbé válik a sóvárgás a következő adagért. Ha pedig agyad nem kapja meg, akkor elkezd elvonási tünetekkel „büntetni” téged: jön a nikotinéhség és elvárja, hogy megetesd.

Nemcsak fizikailag szoksz hozzá a dohányzáshoz, hanem mentálisan is, mert beépül a napjaidba. Ezzel nyitod a reggelt, kávé mellé, ivás közben, munkából szünetet tartva, kocsiban, boltba menet és így tovább.

Tehát a függőséged több rétegű:

• van egy közvetlenül az agyad jutalomközpontját „meghekkelő” erős fizikai függés
• és kialakult egy szokásokból, mozdulatokból és a dohányzás szeretetéből összeálló pszichológiai függés

Annyira lényeddé válik, hogy amikor a szokásos időben rágyújtanál, akkor egyetlen tudatos gondolat nélkül veszed elő a cigid és gyújtod meg. Teljesen automatikus a dolog, mint a levegővétel.

A leszokás gondolata pedig fullasztó.

De tényleg ennyire erős a függőség?

Milyen erős függést okoz a nikotin?

A nikotinfüggőséget a legerősebbek közé sorolva az ópiátokkal és a metamfetaminnal kezelik egy szinten, sok szakértő szerint ezt a drogot a legnehezebb elhagyni.

Felmérésről felmérésre az derül ki, hogy a sikeres leszokási arány (évi pár százalék azok között, akik megpróbálják) rosszabb, mint a heroin, az alkohol, az amfetaminszármazékok és más híresen addiktív szerek leszokói között.

Több volt heroinista arról számol be, hogy a dohányzást sokkal nehezebben tudja elhagyni, mint a heroint.

(A leszokás nehézségét nemcsak a fizikai és pszichológiai függés erőssége határozza meg, hanem az is, hogy milyen könnyű hozzájutni a szerhez. A cigarettához nagyon könnyű.)

Ha eddig nem sikerült leszokni, az nem azért van, mert gyenge volnál. A nikotin az egyik, ha nem a legerősebb addikciót alakítja ki.

Ami nekem a legnehezebb volt a leszokásban

39 éven át dohányoztam.

Kívül-belül ismerem azt, hogy miért és mennyire káros az egészségre. Amikor egy-egy cikkben olvastam, hogy a dohányzás hány évet rabol el az életemből, akkor vállvonással kísérve gyújtottam rá. Tudom, mennyire büdös tőle a ruhád, a hajad, a leheleted és idővel a bőröd. Tudom, hogy kihat a vérkeringésre, ezáltal pedig arra, hogy az ágyban mennyire tudsz teljesíteni. Tudom, hogy hajlamosít a tüdőrákra. Tudom, milyen nehéz felmenni egy lépcsőn és mennyire őrjítő az, hogy elmész a haverokkal focizni és pár lépés után levegőért kapkodsz. Már ki sem számoltam, hogy egy hány négyzetméteres ingatlan árát pöfékeltem el, tudom, hogy drága. Tapasztaltam már azt, amikor nap végére alig maradt energiám és szorított a fejem a nikotinmérgezés miatt. Ismerem az érzést, amikor harákolva keltem fel, előtte a buli közben hajnali 2-kor kapart a torkom és már marta a szemem a rengeteg elszívott cigaretta. Dübörgött a szívem a sok izgató nikotintól, mintha mindjárt kirobbanna a mellkasomból.

Te is tudod. Én is tudom. Minden dohányos tudja.

Az agyunkkal tudjuk, hogy milyen káros.

És mégis rágyújtunk. Mégis kívánjuk azt a következő szálat.

Ha az egyik este elhatároztuk, hogy holnaptól nem, akkor reggel azért valahogy meg tudjuk magyarázni, hogy hát inkább csak a következő naptól indítjuk a leszokást, mert most a kávé mellé olyan jól csúszna egy cigi.

Tudod, nekem az volt a legnehezebb, hogy az összes káros hatása mellett szerettem dohányozni. Biztos most is szeretnék, csak már nem gyújtok rá.

Amikor belegondoltam, hogy el akarom hagyni a dohányzást, akkor a jeges iszonyat öntött el a gondolattól, hogy többé nem szívhatok egyetlen szivarkát sem (napi 60-70 szál a végén, szóval tankönyvi láncdohányos voltam).

Akkor jött el a végleges elhatározásom, amikor rájöttem, hogy mennyire mélyen sérti a szabadságom a nikotinfüggés.

Mondok néhány példát, hátha magadra ismersz:

• kimentél rágyújtani a leghidegebb télben is
• akárhova mész utazni, megtervezed: legyen nálad elég cigi vagy tudd, hol vannak a dohányboltok
• tüdőgyulladásod volt (vagy olyan fertőzésed, amitől napokon át köhögtél) és tudtad, hogy most nagyon nem kéne rágyújtani, mégis megtetted
• előfordult, hogy vasárnap, ünnepnapokon vagy egy vidéki kiruccanásnál akár 1-2 órás útra is kocsiba ültél, hogy az egyetlen nyitva levő dohányboltig elmenj
• hajnalok hajnalán elmentél a 0-24-es dohányboltba cigit venni, mert elfogyott
• mindig tudod, hogy kb. hány szálad van és hol vannak a dobozok
• konferencia szünetében a legnagyobb hotelből is bármi áron kiverekszed magad az erkélyre vagy az épület elé, hogy rágyújthass – még akkor is, ha izgalmas beszélgetésekről maradsz le

A nikotin „programja” mindig ott fut a háttérben: akármit csinálsz és akárhová mész, veled megy és áthatja a napjaidat.

Eljött az idő, hogy visszaszerezd a szabadságod?

Ha igen, akkor foglalj egy időpontot hozzám és beszéljük meg a leszokásod menetét.

Amikor a 10+ órás repülőút motivál a leszokásra

Egy ismerősöm az Egyesült Államokba utazott 2 átszállással. Értelemszerűen a gépen egyáltalán nem lehet dohányozni (az elektromos cigit is tiltják), a reptereken pedig lutri: a londonin sehol, a hollandon lehet, a francia reptéren pedig terminálfüggő.

Képzeld magad abba a helyzetbe, hogy 2 óra repülés után leszállsz valahol Európában és amíg a következő járatra vársz, olyan szívesen rágyújtanál.

De nem találsz sem dohányzószobát, sem teraszt.

Rákeresel a neten és vagy szerencséd van… vagy cigi nélkül vár rád a 8-10 órás következő repülőút.

Ismerősöm a francia reptér 2B terminálján várta a csatlakozást, ezen a terminálon nincs kialakított dohányzó. Ekkor jönnek a teljesen elmebeteg gondolatok, hogy az egyébként szanaszét kamerázott és erősen őrzött repülőtéren „csak kiosonhatsz valahol” (nem) vagy „talán a vécében”. Mindkettő büntetésekkel jár, úgyhogy cigi nélkül és rettenetes hangulatban felszállsz a 8-10 órás útra.

Te sem tudod, hogyan, de valahogy filmekkel, félálomban és belül sikongatva kibírod az utat…

…leszálláskor csigalassan araszoltok a bevándorlás felé

…és a labirintusra emlékeztető idegen reptéren lázasan keresed a kijáratot.

De azon a reptéren sem lehet rágyújtani, úgyhogy vár rád még egy (USA-n belüli) repülőút cigi nélkül.

A 3. gépről is leszálltál… és megérkeztél egy új és izgalmas országba, de szinte remegő kézzel gyújtasz rá és csak erre a pillanatra tudsz gondolni órák óta. Finoman, nagyon kellemesen zsibbad valami az agyad mélyén, szinte érzed, ahogy a dopamin lágyan nyalogatja az agyad.

Ismerősöm itt döbbent rá arra, hogy az a rohadt kis bűzrúd a kezében mekkora hatalommal bír felette: nem tudott normálisan filmezni a repülőn, nem tudott kikapcsolni, nem tudott izgulni az új kalandok miatt, mert újra és újra és újra agyában az kockázott, hogy mikor gyújthat már rá végre.

A te rádöbbenésed megtörtént már?

Egy döntéssel 6 évet hozzátehetsz az életedhez

Akármilyen komoly vizsgálatot nézel meg, teljesen egyértelmű, hogy a dohányzás éveket vesz el az életedből. A leszokás pedig éveket ad vissza.

Egyik kedvenc vizsgálatom az az angol kutatás, amely 34 439 dohányzó orvos egészségi állapotát és halálozási arányát vizsgálta 50 éven keresztül.

Kiderült, hogy aki 50 éves kora körül lerakta a cigarettát, átlagosan 6 évet nyert vissza.

Aki 40 éves kora körül hagyta el a dohányzást, átlagosan 9 évvel tovább élhet.

Aki pedig 30. életéve előtt megszabadult a cigitől, az ugyanolyan élettartamra számíthat, mintha soha nem dohányzott volna.

Nincs olyan, hogy túl későn: az 54-65 éves korosztálynál a dohányzást elhagyók jelentősen csökkentették a tüdőrák kialakulásának esélyét. A leszokás mindig jó döntés és mindig időt nyersz vissza.

Nem a homokórát kell megállítani, hanem a dohányzást.

Természetesen minél hamarabb szoksz le a cigarettáról, annál több egészségügyi előnyt élvezhetsz.

Nem kell egyedül csinálnod

Olyan függőségi tanácsadó vagyok, aki nem(csak) tankönyvekből tanulta a szenvedélybetegséget, hanem átélte azokat, megküzdött velük és a függőségeinek többségét elhagyta már.

A legerősebb nikotinfüggőségnek is megálljt parancsolhatsz: én 39 év dohányzás után szoktam le.

A legjobb, hogy ezen a (félelmetesnek tűnő) úton nem kell egyedül végigmenned, mert online függőségtanácsadás keretén belül segítek neked, hogy most végre tényleg lerakd a dohányt.

Még 7 szabad hely van.

Foglalj egy időpontot az első beszélgetésünkre (az első alkalom ingyenes, mindegyik alkalom elköteleződésmentes).

„Egy szerettem függő, hogyan segíthetek neki?”

függőség és a családja, a függőség és az egészsége, a függőség és a szabadsága (stb.) között választania.

A telefon rabja vagy és bármikor jöhet a rossz hír?

A helyzeted nehéz: látszólag tehetetlenül nézed, ahogy pusztítja magát. Míg neked a Napnál világosabb, hogy szenvedélybetegsége van, addig ő tagad és már ötleted sincs, hogyan tudnál neki segíteni.

Pontosan mit tehetsz meg?

Hogyan segíts magadon és rajta?

Olvasd végig ezt az oldalt, hogy minél hatékonyabb lehessen a segítség.

1. Te csak segíteni tudsz, cselekedni neki kell

Nem tudsz helyette leszokni a cigiről, nem tudod helyette letenni a poharat, nem tudsz helyette elvonóra menni. Tudom, hogy ez a tehetetlenség szörnyű, mégis hatékonyabban tudsz segíteni, ha ezt a tényt elfogadod.

A segítséged célja az legyen, hogy valahogyan rábírd arra, hogyő maga akarja a változást.

2. A szenvedélybetegség súlyos betegség

Sok szer fizikai függést okoz és az elvonási tünetek borzalmasak (pl. a heroin elvonási tünetei kifejezetten fájdalmasak). Ahol nincs fizikai hozzászokás, ott is pszichológiai függés alakul ki, amit legyőzni emberfeletti feladat.

Ennek egy oka van: a szenvedélybetegség egy szerzett agyi rendellenesség – ebben az orvostudomány és az addiktológia egyetért, minden tapasztalat ezt támasztja alá. Tehát „rossz szokásnál” jóval súlyosabb állapot, a szerek átalakítják az agy felépítését, lényegében „újrahuzalozza” a jutalmazásért felelős rendszert, majd rabul ejti a függő gondolkodását.

A lerakás nem csupán akaraterő kérdése, mert sokszor az akaraterő nem elég. Súlyos drogfüggőket gyakran úgy hoznak le egy-egy szerről, hogy egy speciális gyógyszerrel váltják ki a drogot (a gyógyszer ugyanazon receptorokhoz kapcsolódik, mint az adott szer, így droghasználat nélkül csökkenthetők az elvonási tünetek).

Nincs egyetlen mindenkinél működő megoldás, a kezelés mindig személyre szabott és általában több oldalról „támadja” a függőséget. Arra készülj fel, hogy jellemzően több év terápia kell ahhoz, hogy a visszaesés esélyét minimalizálni lehessen (a függőség lerakása történhet egyik napról a másikra vagy néhány hét alatt, ám az igazi küzdelem az, hogy hosszú távon tiszta maradjon a függő).

3. Ha nem volt semmilyen függőséged, nem tudod megérteni

És elképzelni sem.

Hasonló ez ahhoz, hogy egy férfi nem tudja elképzelni, milyen érzés lehet szülni.

Talán úgy tudom érzékeltetni a függőséget, mintha azt mondanám neked, hogy ezentúl ne egyél ételt és ne igyál vizet. Még a gondolat is abszurd, nem?

(Igen, az étel és a víz alapvető szükségletünk, míg a szer nem az. Ennek ellenére a függő úgy érzi, hogy a szer nélkül nem tud élni.)

A legtöbb szer súlyosan belenyúl az agyműködésbe, a függőségek többsége az örömérzetért felelős területeket torzítják el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szenvedélybeteg úgy érzi, hogy csak a szerhasználattal tud dopaminhoz jutni (és bármiféle örömet, elégedettséget, nyugalmat megélni).

Minderre rájöhetnek a brutális elvonási tünetek és az erős pszichológiai függés, illetve a szokások (gondolj bele, hogy milyen nehéz lenne egy éveken át kialakult szokásodon máról holnapra megváltoztatni).

És ha még nem lenne elég: a függőség leépíti a személyiséget és lerombolja az önképet. A függő olyan mélyre zuhanhat, amit a remény sugarai alig világítanak be: nem hiszi, hogy képes bármennyire uralni az életét és a betegségét. Innen nagyon nehéz nyerni.

Emlékezz vissza egy durva influenzádra, amikor olyan lázas voltál, hogy rázott a hideg. Képzeld el azt, hogy tudod, hogy a szerhasználat szinte azonnal megszünteti a tüneteid. Emberfeletti akaraterő lenne megállni, hogy ne használd. (Heroinfüggők gyakran úgy festik le az elvonási tüneteiket, hogy a legrosszabb influenzád megszorozva 10-zel.)

4. Ő a szeretted, akinek problémája van

Ne azonosítsd őt a függőségével, mert ez egy szenvedélybetegsége. Az összes kapcsolati tünet (veszekedések, irracionális viselkedés stb.) ebből következik, de ilyenkor nem a valós személyiségét látod. Mélyen érzed te is, hogy ő nem ilyen.

Érdemes úgy felfogni, mintha tüdőgyulladása lenne – csak ebből nem antibiotikumokkal fog kijönni, hanem önismerettel és (valószínűleg) terápiával vagy más külső segítséggel.

5. Ne zárkózz el tőle

Akármennyire megsértett, akárhány utolsó utáni ígéretét szegte már meg, ne szakítsd meg vele végleg a kapcsolatot.

Fontos: ha veszélyben érzed magad, minden lehetséges eszközzel menekítsd ki magad a helyzetből (főleg akkor, ha gyermekek is érintettek). Ha kell, kérj baráti segítséget vagy akár fordulj a rendfenntartó szervekhez.

Ha szeretnéd, hogy felgyógyuljon, akkor még a távozásod ellenére is tedd egyértelművé a függőnek, hogy elérhető leszel és a felépülésében támogatod.

6. Ne győzködd

Ha sulykolod neki, hogy „függő vagy, ismerd fel”, akkor bezár. 39 éven át dohányoztam és 36 éven át ittam, pontosan tudom, hogy reflexszerűen hárítjuk a győzködést.

Tudom, hogy jót akarsz, az én családom is jót akart. Sőt: valahol mélyen pontosan tudja minden függő, hogy igazad van – mégis hatástalan.

Hatékonyabb, ha győzködés helyett választásra kényszeríted. A legtöbb sikeres leszokás olyan krízishelyzetből indul, amikor a függő azt érzi, hogy muszáj a

7. Mindig van remény

Mind az addiktológia, mind a saját tapasztalataim, mind az általam megismert több ezer szenvedélybeteg története afelé mutat, hogy minden függőség legyőzhető. Ezt különösen akkor fontos tudatosítanod magadban, amikor sokadszorra szegi meg az ígéretét, sokadszorra esik vissza és reménytelennek tűnik a helyzet.

Mindig van remény a gyógyulásra – az egyetlen kudarcnak az számít, ha már sem te, sem a szenvedélybeteg nem próbálkozik.

8. Vonj be szakértőket

Te valószínűleg egy (vagy néhány) függőségi esetet láttál testközelből, azt is érintettként.

Ezzel szemben egy szakértő több ezer munkaórában olykor több ezer függővel dolgozott együtt – és kívül-belül ismeri a szakirodalmat és a legújabb kutatásokat.

Mindez azt jelenti, hogy szinte biztosan dolgozott már hasonló eseten, mint amin a szeretted épp átmegy – így látja előre a kihívásokat, ismeri a függő „nyomógombjait” (mi az, amit biztosan ne kommunikálj) és megnyugtató megoldásokat tud adni.

A legérzékenyebb kérdésekben is segíteni tud:

• hogyan kényszerítsd választásra a függőt?
• hogyan reagálj, ha megszegte egy ígéretét?
• hogyan kezeld a visszaesést?
• mit csinálj, ha túladagolta magát?
• hogyan segíts neki legyőzni az elvonási tüneteket?

A te történeted egyedi, ezért egyedi stratégiát kell kidolgoznunk rá. Egyeztess velem egy időpontot és segítek.